Designer (dizájner) drogok a „C listán”
Az utóbbi évtizedekben a kábítószerek terjedése világméretű problémává vált, amely hazánkat sem kerülte el. Az illegális kereskedelem és a nyomában keletkező járványszerű szenvedélybetegségek a társadalom egészségügyi, morális és közbiztonsági faktorait egyaránt veszélyeztetik. A kínálat terén megjelentek mindazok az anyagok, amelyek teljes választékot nyújtanak, és gerjesztőleg hatnak a jelenség tömegessé válására.
Napjainkra a fogyasztói lánc kiszélesedett, ami a kölcsönhatás törvényszerűsége alapján növeli a kereskedelem bővülését és annak számottevő haszonkulcsát. A kábítószer valamelyik fajtájának egyszeri, eseti vagy rendszeres fogyasztása, főleg a 14-18 év közöttiek és a fiatal felnőttek körében terjedt el. Jelenleg az életkori sajátosságokból adódó fogékonyság miatt legveszélyeztetettebb korosztály a középiskolások rétege.
Az utóbbi években a klasszikus kábítószerek (marihuána, amfetamin származékok, heroin, kokain) mellett megjelentek újfajta anyagok, melyek először legálisan kerültek forgalomba, majd a szervezetre gyakorolt veszélyességüket, hatásmechanizmusukat megismerve szinte mindenütt tiltólistára helyezték őket. Ezek az úgynevezett designer drogok.
A designer drog kifejezést azokra a szerekre használják, melyek molekuláris szerkezetükben illegális drogokra hasonlítanak, így azokhoz közelítő hatásokat idéznek elő, viszont nem szerepeltek a tiltólistákon, ezért forgalmazásuk és használatuk legálissá vált. Ilyen drog volt a 80-as években az ecstasy, 2011. januárig pedig a mefedron. Ezeket a szereket többnyire az Interneten keresztül árulták, olyan szerekként feltüntetve, melyek nem alkalmasak emberi fogyasztásra pl.: növény védőszer, illatosító anyag, fürdősó. Ezek a szerek azért veszélyesek, mert nem lehet tudni, mit tartalmaznak és mivel ezek új vegyületek, az emberi szervezetre, pszichére gyakorolt hatásuk is ismeretlen. Nem ismerjük rövid- és hosszú távú kockázataikat.
Az úgynevezett dizájner drogok jelentős térnyerését igazolják a rendőrség tapasztalatai és a szerek miatt kezelésre szorulók számának fokozatos növekedése is. Az Európai Unió számos országa is fontosnak tartja a szükséges szabályozás kidolgozását a dizájner drogok ellenőrzése érdekében.
Felismerve ezen szereknek a veszélyességét 2012. évben jelentős változások következtek be a hazai joggyakorlatban, lehetővé téve az eredményesebb hatósági fellépést velük szemben:
- A Magyar Közlöny december 14-i számában kihirdetésre került a 2011. évi CLXXVI. törvény Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról. E törvény módosítja a 1998. évi XXV. törvény "A" jegyzékét, ezáltal 9 új anyagot – a JWH-018-at, JWH-073-at, JWH-081-et, JWH-122-t, JWH-210-et, 4-FA-t, metilont, MDPV-t és 4-MEC-t – helyezve kábítószer listára. A módosítás 2012. január 1-jén lépett hatályba.
- A 2011. évi CLXXVI. törvény módosította a 2005. évi XCV. törvényt is, megteremtve az új pszichoaktív szerek szabályozásának kereteit. A módosítás lényegében meghatároz egy új jegyzéket, amely a meglévő kábítószer és pszichotrop jegyzékek mellett jött létre az új pszichoaktív szerek számára.
- Ez az úgynevezett „C lista” melyet a 2012. április 2-án hatályba lépett 66/2012. (IV.2) Kormányrendelet tartalmaz, mely a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szól.
A rendeletben szereplő listára konkrét vegyületek mellett alapvegyületek is felkerültek. Az alapvegyületeket tartalmazó felsorolás célja, hogy a hatóságok hatékonyabban tudjanak fellépni a tudatmódosító szerek kereskedelmével szemben, megelőzve kémiai módszerrel kisebb-nagyobb változást előidéző, új, jegyzékben nem szereplő anyag legális előállítását.
- Az új pszichoaktív anyagokkal történő visszaélést pedig a Btk. 2012. március 1-jétől hatályos új - 283/B § - törvényi tényállása szabályozza. Az ilyen anyagokkal engedély nélkül végzett tevékenység három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mivel ezek az új anyagok a hagyományos szereknél rombolóbb hatásúak lehetnek, ezért fontos, hogy a dizájner drogok a tilalmazás szempontjából a kábítószerekkel azonos megítélés alá essenek, mert csak így akadályozható meg ezen anyagok ellenőrizetlen forgalmazása és terjesztése.
A fentieket alátámasztására szolgáljon néhány adat:
- A rendőrség mintegy 5000 eljárást indít évente kábítószerrel való visszaélés miatt.
- Egy átlagos hétvégén mintegy 350 ezer ember használ valamilyen pszichoaktív szert Magyarországon, évente 45 millióra tehető a szerhasználat.
- Az elmúlt év nyarán volt olyan nap, amikor 8-10 túladagolásos esetet kezeltek a Péterfy utcai kórházban dizájner drogok miatt.
- 2000-nél többen kerültek drogtúladagolás miatt a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályára tavaly, ez eddig a legmagasabb szám.
Érezzük, hogy sok szülőt váratlanul és sokkolóan fogja érni majd a gyermeke ellen megindított büntetőeljárás, de ennél sokkal sokkolóbb az intenzív osztályon ülni és várni, hogy a fiatal szervezet leküzdi-e az általa ismeretlen összetételű kábítószer tartalmú anyag (toxin) okozta súlyos, életveszélyes mérgezést.