Rablók az iskolában:
Márciusban, egy általános iskolában két gyermekkorú fiú egyik ott tanuló, szintén gyermek
kislány nyakához bicskát szegezett azzal a “kéréssel”, hogy adja oda a kezében tartott chipszes zacskót. A cselekményükkel felfegyverkezve elkövetett rablást valósítottak meg.
Rablók a parkban:
Felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette miatt indult eljárás két ismeretlen személy ellen, akik 2013. áprilisában, koradélutáni időben pillangókéssel megfenyegettek két 13 éves fiút, hogy értékeiket adják át. Az egyikük az elkövetőknek odaadta a mobiltelefonját, akik ezután távoztak.
Ilyen és hasonló durva jogsértés szerencsére ritkán történik és az áldozatok sérülései is csak
esetenként súlyosak. Jelentős részük közterületen fordul elő. A leginkább veszélyeztetett sértetti kör a fiatalkorúak, az idősek és a nők, akik életkoruknál és fizikai állapotuknál fogva kevésbé tudnak ellenállni, magukat megvédeni.
Mikor beszélhetünk rablásról?
Ennek a fogalmát sokszor a köznyelv és a híradások is összekeverik a lopással.
A rablás az amikor idegen vagyontárgy jogtalan megszerzése érdekében az elkövető fenyegetést vagy erőszakot alkalmaz, míg lopás esetén a tolvaj a tulajdonossal szemben nem lép fel erőszakosan.
Lopásnál esetenként nincs is jelen a sértett az elvétel időpontjában, a rablás során viszont szemtől-szemben állnak.
A rablásnak az elkövetési mód szerint három típusa különböztethető meg:
- erőszak, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés,
- öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés és
- a lopott dolog megtartása érdekében alkalmazott fenyegetés vagy erőszak.
Az erőszak rablás esetén lenyűgöző erejű, más szóval akarat-megtörő, mely alkalmas az ellenállás leküzdésére, a fenyegetés pedig olyan támadás kilátásba helyezése, melynek bekövetkezése azonnal várható, és közvetlenül a testi épség ellen irányul.
Következmények az elkövető részére is függetlenül a módszertől rendkívül súlyosak.
Alapesetben 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg a minősített bűnelkövetés súlyosabb szankciót von maga után.
Amennyiben 3 vagy több fő követi el és felfegyverkezve, például kést használva, már 5 évtől 10 évig terjedhet a kiróható büntetés.
Mi a teendő támadás esetén?
Az leszögezhető, hogy a támadó előnyben van, hiszen a kiszemelt áldozatot legtöbbször váratlanul éri az esemény. Ez egy stresszhelyzet, a pszichikai előny-hátrány mérleg az első pillanatokban biztosan a támadó javára billen.
Biztos recept nincs, de tapasztalataink szerint megfontolandó:
- Az első, amit tenni érdemes, hogy megőrizzék lélekjelenlétüket, nem essenek pánikba!
- A következő pillanatban próbálják felmérni helyzetüket, és mérlegeljenek!
- Választhatják a menekülést, ha erre reális esély van!
Amennyiben túlerővel állnak szemben illetve túl kockázatos az ellenállás, érdemes
a megadó taktikát választani. Eleget tenni a rabló(k) követelésének és átadni az értékeket, hiszen életünk és testi épségünk megőrzése minden anyagi kárnál fontosabb.
Valószínű, hogy a megkaparintott dolgokkal a támadó azonnal elmenekül, és erőszakra
nem kerül sor.
Figyelem! Egy rosszul kivitelezett ellenállással a másik félben növelve az agressziót súlyos sérülést szenvedhetnek, mely a konfliktus-feloldó taktikával elkerülhető lett volna.
Mikor jogos a védekezés és hol vannak a határai?
A rablástól és más bűncselekménytől is elvonatkoztatva megállapítható, hogy bárki megvédheti magát, ez a jogos védelmi helyzet, melynek alapján a védekező büntetlenséget élvez.
A Büntető Törvénykönyv szerint nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Fontos megjegyezni, hogy jogtalan támadás esetén illeti meg a védekezés a megtámadottat, és kitérési kötelezettsége nincs. Minden más esetben feltétel, hogy védekezésünk arányos legyen a támadással, kivéve amikor az elhárítás szükséges mértékét valaki ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
Az arányosságot vizsgálni fogja a bíróság, például a testi erőnlét, a fizikumok közötti eltérés mérvadó lehet, és természetesen az eszközök is sokat számítanak.
Nem szükséges megvárni azt a pillanatot, amikor már megkezdődött a támadás, elégséges az, amikor a bekövetkezése közvetlenül fenyeget. (Az elkövető már kérte az értékek átadását, de még nem történt bántalmazás.) Ugyanakkor a menekülő támadót nem bántalmazhatjuk, nem állhatunk rajta bosszút.
Az elhárító magatartás nem korlátozódik kizárólag önmagunk védelmére, társunk védelmére is kelhetünk. Kiprovokált helyzetben már nem illeti meg a jogos védelem, így egy kölcsönös adok-kapok verekedés során az abban résztvevők mindegyike elkövető.
Nincs jogos védelem a verbális becsületsértés esetén sem, amikor csak szidalmazás zajlik, támadás ezt nem követi.
Mindenki számára ajánljuk, hogy támadás során figyelje meg az elkövetőt, hogy tudjon
személyleírást adni róla, valamint a nála lévő eszközről, a menekülés irányáról, mindazon
körülményről, mely fontos lehet a tettes kézre kerítése szempontjából.
Haladéktalanul értesítse a hatóságot, maradjon a helyszínen, és ne eszközöljön változtatást. Ha elmenekült, menjen vissza a helyszínre és a rendőröket is oda hívja. Minden bejelentést követően azon nyomban a rendőrség forrónyomon üldözést kezdeményez, melynek során a nyomozó csoport a tettes nyomába ered és ennek érdekében összegyűjti az adatokat, rögzíti a nyomokat.
Legyen mindig elővigyázatos, a személyes biztonságának megóvása érdekében!
Ne adjon esélyt a bűnözőknek!