Az emberek többsége rendőrrel akkor kerül közvetlen kapcsolatba, amikor közúti ellenőrzés keretében a járőr igazoltatja. Ezen találkozások sok esetben kellemetlenek az autós számára, mivel szabálysértés elkövetése esetén nehéz megúszni a büntetést.
Sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy a saját bűneinkért mást hibáztassunk. Nagyon kevesen mondják azt, hogy elkövettem, megbuktam, fizetek, helyette a rendőrt hibáztatják „miért pont velem foglalkozik, miért nem a bűnözőket üldözi”.
A közlekedésben résztvevőknek a szabályokat be kell tartani, a rendőrnek pedig az a feladata, hogy azt ténylegesen be is tartassa.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a rendőr nem önhatalmúan intézkedik, jogszabályok rögzítik a
kötelességeit és jogait.
2012. április 15-től új szabálysértési törvény lépett hatályba, melyet több rendelet is kiegészít.
A jogalkotói szándék egyértelmű volt. Olyan büntetési rendszert, olyan büntetési tételeket hoztak létre, amelyek még hatékonyabban elősegítik azt, hogy a közlekedők maradéktalanul betartsák a rájuk vonatkozó szabályokat, ne érje meg szabálytalankodni.
A büntetés mértékén túlmenően kiemelt fontossága van a végrehajtásnak is, azaz a hatóság ne csak kiszabja a büntetést, hanem azt érvényesíteni is tudja.
A szigorítás egyik eleme a bírságok felső határának emelése volt. A helyszíni bírság kiszabható
maximuma 20.000 Ft-ról 50.000 Ft-ra, míg feljelentést követően például egy kisebb súlyú szabálysértés esetén 30.000 Ft-ról 150.000 Ft-ra (ötszörösére!) emelkedett.
Újdonság, hogy már nem csak a szabálysértési hatóság veszi figyelembe az elkövető priuszát, hanem helyszíni bírság kiszabásakor a járőr is. Ha valaki fél éven belül már egy alkalommal volt szabálysértés miatt büntetve, akkor a helyszíni bírság felső határa 70.000 Ft-ra emelkedik.
A járőr továbbra is szabadon dönt, hogy figyelmeztet, helyszíni bírságot szab ki, vagy feljelentést tesz. Sokakban él az a tévhit, hogy a helyszíni bírságot mindenképpen fel kell ajánlani és a rendőr csak akkor tehet feljelentést, ha a szabálysértő a bírságot nem fogadja el. Természetes mindez nem igaz. A rendőr az ügy összes körülményit mérlegelve dönti el, hogy milyen intézkedést alkalmaz.
Megjegyzendő, hogy mindez csak általánosságban igaz. Több olyan közlekedési jogsértés is létezik, amely már nem minősül szabálysértésnek. Ilyen például a gyorshajtás, a tilos jelzésen való áthaladás melyek esetében közigazgatási eljárás keretei között meghatározott összegű bírságot kell kiszabni az üzembentartóval, vagy a gépjármű vezetőjével szemben. Ezen cselekményeknél a rendőr nem figyelmeztethet és helyszíni bírságot sem szabhat ki.
2012. április 15-től hasonlóan a közigazgatási bírsághoz több olyan szabálysértés is létezik, melyek esetében a jogszabályban rögzített bírságösszegtől a rendőr nem térhet el. Ha valaki gyermekülés nélkül szállít gyermeket 30.000 Ft, ha a járműve műszaki érvényességi ideje több mint egy éve lejárt 25.000 Ft helyszíni bírságra számíthat.
A rendőr ezen cselekményeknél is szabadon dönt a figyelmeztetés, helyszíni bírság, feljelentés
vonatkozásában, de helyszíni bírság esetén a meghatározott összegtől nem térhet el.
A felajánlott helyszíni bírságot továbbra sem kötelező elfogadni, de számolni kell azzal is, hogy
feljelentés esetén a szabálysértési hatóságok – fix összegű bírsággal sújtandó cselekmények esetén – a jogszabályi előírások alapján pontosan kétszer akkora büntetést szabnak ki.
A törvény a fix bírsággal sújtandó cselekményeknél a bírság összegére vonatkozóan még kifogás benyújtására sem ad lehetőséget, utólag sem lehet mérséklést kérni.
Az új jogszabály hatályba lépése óta az utca rendőre a szabálysértések elbírálása vonatkozásában sokkal nagyobb jogkörrel rendelkezik, mint korábban. Jelenleg nincs olyan szabálysértés, amelynél a rendőr ne alkalmazhatna helyszíni bírságot, így jogosult eljárni a bíróság hatáskörébe tartozó, elzárással is sújtható szabálysértések esetén is. Mindez azt jelenti, hogy például a járművezetés az eltiltás tartama alatt, a tiltott kéjelgés, vagy akár a garázdaság (szabálysértés) elkövetőivel szemben is bírságot szabhat ki.
A kiszabott bírságok végrehajtása is leegyszerűsödött. A korábbi adók módjára behajtás, közérdekű munka, elzárás három lépcsős végrehajtási rendszer megszűnt. 2012. április 15-től egyetlen végrehajtási fokozat van az elzárás.
Mindez nem jelenti azt, hogy ha valaki szerény anyagi körülményei miatt nem tud fizetni mindenképpen rács mögé kerül.
A kiszabott büntetést (helyszíni bírság vagy szabálysértési pénzbírság) közérdekű munkával is meg lehet váltani. Közmunkára a munkaügyi központban lehet jelentkezni maximum a bírság befizetésére rendelkezésre álló határidőt követő harmadik napig.
Fontos tudni, hogy a közmunkában való foglalkoztatást megelőző több ezer forintos orvosi vizsgálat költségeit minden esetben a bírságolt személynek kell fizetnie.
Szabálysértési eljárásban továbbra is lehetőség van részletfizetési, halasztási vagy méltányossági kérelem benyújtására. Újdonság, hogy mindezzel csak a befizetésre rendelkezésre álló határidőn belül (30 nap) lehet élni. Helyszíni bírságokkal szemben ezen kedvezmények lehetősége nem biztosított.
Újdonság, hogy a helyszíni bírságok végrehajtására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a
szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság végrehajtására.
Összességében elmondható, hogy mindenért többet, alkalmanként sokkal többet kell fizetni, és a
végrehajtást is egyre nehezebb megúszni, így még inkább érdemes odafigyelni a közlekedési
szabályok betartására!