Összefogással az illegális hulladéklerakás ellen

A város külterületein, de a félreesőbb belterületi részeken is gyakori jelenség az illegális szemétlerakás. Július elején akciócsoport alakult, amelyben a közterület-felügyelet, a Göd Városi Polgárőrség, a rendőrség és a mezőőr közösen lépnek fel a környezetszennyező tevékenység megfékezése érdekében. A csapat munkájáról és az első tapasztalatokról a Göd Városi Polgárőrség vezetője és két munkatársa segítségével igyekeztem képet kapni – elkísértem őket az egyik éjszakai járőrszolgálatukra.

A termálstrand előtti parkolóba beszéltük meg a találkozót, este nyolc órára. Valamivel korábban érkezem, és miközben a járőrautóra várok, arra gondolok: valószínűleg nyugalmas éjszakánk lesz, hiszen telihold van, kiválóak a látási viszonyok, s ezt nemigen kedvelik a szemetelők és a kábelégetők. Ezt éppen Szeri Mihálytól , a Göd Városi Polgárőrség vezetőjétől tudom, akivel többször beszélgettünk már a munkájukról. Ám hamarosan kiderül: ezúttal tévedtem. Ahogy megérkeznek a polgárőrök, máris megosztják velem a hírt: alig egy órája a homokbányához vezető út mellett egy fehér Ducato szabadult meg több köbméternyi rakományától . A bánya egyik alkalmazottja üldözőbe is vette a kocsit, de a teheratójával nem tudta beérni vagy legalább a rendszám leolvasására alkalmas távolságban megközelíteni a szemetelőt.
– Az akciócsoport megalakulása óta ez az első alkalom, hogy illegális hulladékot raktak le valahol – mondja a polgárőrség vezetője, én pedig azt kérdezem, honnan lehet ezt biztosan tudni. – A csoport megalakulásakor, július elején bejártuk a város teljes területét, felmértük és rögzítettük az aktuális állapotokat – modja Szeri Mihály. – Egy térképen bejelöltük az összes szennyezett területet, minden szemétlerakatot lefényképeztünk, megbecsültük, hol hány köbméternyi hulladék található. A közterület-felügyelettel közös járőrszolgálataink során rendszeresen végigjárjuk ezeket a helyeket, figyelemmel kísérjük, van-e változás. A szemét ugyanis vonzza a szemetelőket – a meglévő kupacok mellé előszeretettel tesznek le újabbakat. Ugyanakkor szisztematikusan bejárjuk és megfigyelés alatt tartjuk a város teljes kül- és belterületét, hiszen előfordulhat az is, hogy egy korábban „tiszta” területre önti le valaki a szemetét, ahogyan most is. Hetente háromszor járőrözünk, a legkülönbözőbb napszakokban, hogy a szemetelők semmiféle rendszert ne fedezhessenek fel a tevékenységünkben, és ne legyen kiszámítható, mikor vagyunk szolgálatban. A cél, hogy folyamatosan jelen legyünk a terepen – ez egyfelől azért fontos, mert visszatartó erőt jelent az illegális szemetelők számára, másfelől pedig azért, mert így naprakész információink vannak a hulladék mennyiségével, helyével kapcsolatban – mondja a polgárőrség vezetője, miközben első úti célunk, a Csomádra vezető földút felé tartunk. Ez is közkedvelt helye a szemetelőknek, ahogyan például az M2 bócsai lehajtója vagy a Samsung mögötti terület is.

Útközben még megállunk egy rövid egyeztetésre. Nagy Géza mezőőrrel és L. Ferenc polgárőrrel találkozunk néhány percre – ők most fejezték be a körútjukat. Mindenki tud mindent, hiszen a csapat tagjai telefonon folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, de azért váltanak néhány mondatot az iménti elkövetőről és az üldözéséről. Szóba kerül az is, hogy merre ne menjünk aznap: vaddisznók dézsmálják a termést a Göd, Fót és Csomád határában lévő szennyvíztelepnél – ez a terep ma estére a vadászoké. Velük egyébként szintén folyamatos kapcsolatot tartanak a polgárőrök, hiszen sokat tudnak a külterületek állapotáról: ha szemetet látnak, gyanús tevékenységet észlelnek, vagy kábelégetés nyomaira bukkannak, azonnal érkezik a telefonhívás…
Gödörből gödörbe bukdácsolunk az autóval a Csomádra vezető úton. Sz. Péter, aki már 13. éve szolgál polgárőrként, meséli, ősszel és télen még nehezebb ez a terep – egyszer egy nagy esőzés után a csomádi mezőőr húzta ki a sárból szolgálati autójukat a terepjárójával.
–Az időjárás nem befolyásolhatja a szolgálatot – mondja -, a szemetelés megelőzésében ugyanis a legfontosabb az állandó jelenlét a terepen. Ha tudják, hogy bármikor felbukkanhatunk, akkor legalább a helyiek tisztában vannak vele, hogy nem érdemes kockáztatni a lebukást.
– A problémát egyébként sokkal inkább a más településekről érkezők jelentik. Az M2-es szomszédsága miatt és a külterületi földutakon nagy az átmenő forgalom: sokan Pestről, Fótról, Dunakesziről, Csomádról, Veresegyházáról hozzák ide a szemetüket – teszi hozzá Szeri Mihály.
Dunakeszi és Göd határában járunk. Ha balra kanyarodunk, arra visz az út a dunakeszi sittlerakóhoz. A földút mellett feltűnik a szemétlerakat , amely még így a sötétben is elszomorító látványt nyújt..
A környezeti kultúra hiánya, az igénytelenség, a nemtörődömség, és sok esetben a pénztelenség is szerepet játszik abban, ha valaki így szabadul meg a szemetétől. A bontások alkalmával keletkező törmelék, az elhunyt családtag lakásának kiürítéséből származó lom gyakran köt ki a szántóföldek, utak mentén vagy az erdőben. És persze a belső fémrészeiktől megszabadított háztartási gépek maradványai is sokszor itt végzik. A kábelégetők a lomtalanítások során összeszedik a készülékeket, kiszedik belőle a kábeleket, valahol nyílt terepen leégetik a vezetékek műanyag borítását, és az így kinyert fémet értékesítik. Kétszer szennyezik a környezetet: egyszer akkor, amikor a műanyagot égetik, másodszor pedig akkor, amikor a készülékek számukra felesleges részeitől megszabadulnak valahol a természetben.
Május elején Fót határában két kábelégetőt adtak át a hatóságnak a gödi polgárőrök. A mezőőrrel, a rendőrjárőrökkel és a Dunakeszi Rendőrkapitánysággal közös akcióban érték tetten a fóti illetékességű elkövetőket. Azóta nem volt a környéken égetés – nagy a visszatartó ereje egy-egy ilyen sikeres akciónak – mondja Szeri Mihály.
A fóti határ felé vesszük az irányt, hogy megmutassák, hol történt a májusi elfogás. Egyébként is rendszeresen járnak erre, hogy a környékbeliek tudják: rajta tartják a szemüket ezen a területen is. A magas fákkal szegélyezett széles földúton még a sötétben is kivehető az égetés helye. – Nem szolid kis tábortüzeket, hanem hatalmas lángoszlopokat kell ideképzelni, és fehéren gomolygó, sűrű, fojtó füstöt. Kilométer hosszan lángolt itt az egész út. Több száz kilónyi anyagot égetnek egyszerre, a lángok a 4-5 méteres fák tetejéig is felcsapnak. Néhány éve Csomádon tűzoltóknak kellett eloltaniuk az így keletkezett erdőtüzet. A tettenérést egyébként általában hosszabb időn át tartó megfigyelés előzi meg. Ennél az esetnél is egy hete tudtuk már, hogy kijárnak ide égetni. A füst nyomában haladva könnyen beazonosítható volt a helyszín. Amikor a járőrszolgálatot teljesítő kollégánk és Nagy Géza mezőőr felfigyelt a füstre, elindultak ebbe az irányba, és útközben riasztották a rendőrjárőröket. A rendőrséggel szoros együttműködésben dolgozunk, ha szükséges, hívjuk őket, és néhány percen belül megérkeznek a helyszínre – meséli a polgárőrvezető, aki egyébként maga is rendőrtiszti főiskolát végzett. Az autóban mellettem ülő harmadik társa, C. Ádám pedig jelenleg másodéves rendőrhallgató, ő is évek óta tagja a Göd Városi Polgárőrségnek.
– Megszállottan szeretjük ezt a munkát – mondja Ádám. - Nem pénzért csináljuk, hanem azért, mer t az életformánkká vált ez a tevékenység. Ragaszkodunk egymáshoz, a csapathoz, és akkor is polgárőrök vagyunk, ha éppen nem vagyunk szolgálatban.
A homokbánya felé kanyarodva felmérjük az aznap este frissen lerakott hulladékhalmot is. Néhány köbméternyi, szerencsére nem túl nagy kupac, de így is siralmas látvány. Rozsdás vashordó, sitt, személyes tárgyak, egy kislány „megöregedett” játékbabája hever a zöld lombok között. Néhány méterrel odébb egy őz figyel a szántóföld felől … Fél tizenkettő felé jár, amikor visszaindulunk a város felé, éjfél, amikor elköszönünk egymástól a termálstrand parkolójában. A járőrök azonban nem hazafelé veszik az irányt. Előbb még visszaviszik az autót a telephelyre, és az irodában megírják az aznapi tapasztalataikról az eseménynaplót.
***
Az illegális hulladéklerakás visszaszorítására alakult akciócsoport tevékenységének hatását és eredményességét negyed év elteltével , szeptemberben értékeli majd ki az önkormányzat és a közös munkában részt vevő testületek, szereplők köre. A cél elsődlegesen a megelőzés lenne, az hogy az állandó jelenlét és a megfelelő intézkedések hatására visszaszoruljon ez a fajta tevékenység Gödön, és a meglévő lerakatok felszámolása után ne termelődjön újra az illegálisan lerakott hulladék. Az első három hónap tapasztalatairól és az azokból levonható következtetésekről a Gödi Körképben is beszámolunk majd.

Koditek Bernadett

Forrás: www.goditemak.hu